Nincs aktuális esemény.
Interjú Komzsik Lajossal PDF Nyomtatás E-mail

Mi a közös a pelenka- és az autógyártásban? Például az, hogy mindkettő tervezésében és hatékony működtetésében alapvető szerepet játszik a szimuláció és optimalizáció. A laikusoknak elsőre nem sokat mondó fogalmak most a győri Széchenyi István Egyetem több száz milliós összköltségvetésű kutatási programjának középpontjában állnak.

A közelmúltban elindult projekthez a jelentős fejlődési pályán lévő győri egyetem 292 millió forint támogatást nyert az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP konstrukciójának keretében. A cél egy nemzetközi kutatói csoport felállítása, amelynek tagjai a matematika és a számítástudomány innovációt célzó területein végeznek alapkutatásokat. Ez a tevékenység a gyakorlatban felmerült, ám a jelenlegi eszközökkel nem megoldható problémákra ad nemzetközi szintű válaszokat, amelyek biztos alapokat jelentenek majd a későbbi alkalmazott kutatások és fejlesztések számára. A program egyik külföldi résztvevője, dr. Komzsik Lajos, a Siemens PLM vezető numerikus fejlesztője a közelmúltban tartott előadást Győrben a sokprocesszoros számítógépeken való végeselemes módszerekről, vele beszélgettünk.

Szimuláció és optimalizáció a kutatási projekt címe, amelyben több nemzetközi csoport működik együtt. Az önök csoportja az ipari szoftverekben alkalmazott szétosztott végeselemes számításokkal foglalkozik. Lefordítaná ezt a laikusok számára is?
A kutatási projekt lényege, hogy a mai modern kis kapacitású számítógépek összekapcsolásával el tudjunk végezni nagyon bonyolult számításokat, amelyeket a múltban vagy nem, vagy csak nagyon nagy teljesítményű számítógépes háttérrel tudtunk megvalósítani. Csoportunk egy bizonyos ipari területre, mégpedig az autóipari alkalmazásokra fókuszál. Így például az autótest körüli levegőáramlást tudjuk szimulálni, de ehhez hasonlóan tudjuk modellezni a levegőáramlást egy repülőgép szárnya körül is. Ez azért fontos, mert a levegőáramlás által kifejtett strukturális szerkezetű hatásokat még azelőtt meg tudjuk vizsgálni a komputerben, mielőtt megépítjük ezeket a szerkezeteket.

A projekt plakátján egy autót láthatunk a szélcsatornában, ahol gondolom a szél sebességét is tudják szabályozni, és ez alapján vonnak le bizonyos következtetéseket. Konkrétan mit vizsgálnak, például, hogy az autótükröket hogyan befolyásolja a szél a különböző sebességeknél?
Pontosan, hogy milyen az ellenállás. Az autó formáját tudjuk ezekkel a számításokkal befolyásolni. Sokkal egyszerűbb a komputer geometriai rendszerében megváltoztatni egy gépjármű formáját és kiszámítani a légellenállást, mint építeni egy új verziót, és berakni megint a szélcsatornába.

A hatékonyság a cél? Hogy minél kevesebb üzemanyagot használjunk fel úgy, hogy minél kisebb légellenállással tudjunk eljutni valahova?
Ebben a példában igen. Itt az a fontos, hogy olyan profilja legyen az autónak, hogy viszonylag kevés üzemanyag felhasználásával gyors sebességgel tudjon haladni. De ugyanez az elmélet alkalmazható a repülőgépszárny körüli levegőáramlás számítására. Ott viszont sokkal inkább a stabilitás és a szilárdság, a szárny élettartama a fontos, nem pedig az, hogy mennyi kerozint kell felhasználni.

Jutottak már valamilyen eredményre?
A kutatási projekt még nagyon a kezdeti szakaszban van, most egyeztetünk arról, hogy ki mit fog csinálni, milyen szerepet vállal a programban. Van egy-két eredmény, de még nincs semmi olyan, amiről kifejezetten beszélhetnénk.

Mire számítanak? Matematikai szófordulattal élve, mit kell bizonyítaniuk, milyen eredményeket várnak?

A bizonyítás ezen a területen az lesz, amikor megépítenek valamit, amit mi, alkalmazott matematikusok a számítógép segítségével kiszámoltunk, és az a valami tényleg úgy fog működni, ahogy mi azt kiszámoltuk. A cél az, hogy ezen a kifejezett területen, a projekt szponzori oldalán megjelenő autóipari alkalmazás területén ezeket a számításokat meg tudjuk gyorsítani, és el tudjuk érni, hogy az autógyárak a napi számítási ciklusaikba be tudjanak építeni egy ilyen ellenállási számítást is. Egyébként a győri Audi Hungariával működünk együtt.

Ezek a kutatások, illetve a majd elért eredmények mennyire jelenthetnek mérföldkövet ezen a területen?
Ez egy új terület: körülbelül 10 éve kell ilyen szétdarabolt számításokat végeznünk a komputertechnológia fejlődése miatt. Senki nem épít már olyan nagy szuperszámítógépeket, mint annak idején a nyolcvanas években. Ez olyan terület, ahol még rengeteg kutatnivaló van, ezért is van ez a kutatási program, amelyet az Európai Unió és a magyar állam is támogat. Ez egyébként egy nagyon fontos terület.

Ezek a számítások a járműgyártáson kívül mely területen alkalmazhatók még?
Maguk a szétosztott jellegű számítások más alkalmazásokra is jók, nem csak az ilyen áramlási és szélcsatorna-összehasonlítási vizsgálatokra. Például használhatók a biológia vagy az űrkutatás területén is. A biológiával kapcsolatban például Amerikában sokan foglalkoznak most a szerkezeti alkalmazott matematikai műszaki számításokkal a bizonyos testrészek működésével kapcsolatban. Rengeteg protézist építenek, amelyek majdani működését ugyanilyen módszerekkel számolják ki. Az én cégem kutatócsoportja pedig az érrendszer áramlási viselkedését vizsgálja. Az ér falának a rugalmasságát tudják modellezni: mi történik akkor, amikor valakinek trombózis van a lábában? Szóval meglepően távolra tekintő számításokat végeznek ugyanilyen módszerekkel.

A magyar szakemberek világviszonylatban hol állnak az ilyen kutatásokban?
A magyar alapképzés, mind amikor én itt jártam iskolába, mind a mai napig nagyon komoly szintű, világszínvonalú úgy a mérnöki, mint a matematikai kutatási területen. A kutatási programokkal, mint például ez is, amennyiben megfelelő támogatás van mögöttük, ugyanolyan nemzetközi szintű eredményeket lehet produkálni Magyarországon is, mint bárhol a világon. Főként így, hogy nemzetközi csoportok dolgoznak össze, miközben a fókuszcsoport itt van Győrben, így ez egy győri eredmény lesz.

Mikorra lehet eredmény?
A projekt időtartama két és fél év, de egy éven belül számíthatunk eredményre, persze először valószínűleg csak egy prezentáció formájában valamilyen szakmai konferencián. A második évtől azonban már kézzel fogható eredményekre is van igény a támogatói oldalról. Az elméleti jellegű eredményeket publikálni kell, de a komputerprogram, amit kifejlesztünk, a szponzor tulajdona lesz.

(Győri Hét, 2010. július 9.)