Nincs aktuális esemény.
A világ legjobb tudósai dolgoznak a győri egyetem projektjében PDF Nyomtatás E-mail

Győrben is terveznek olyan rúdszerkezeteket, mint amilyen az Eiffel-toronyé, de számos érdekes kutatást végeznek a Széchenyi István Egyetem több száz milliós összköltségvetésű kutatási program keretében. Mindez a világszerte elismert dr. Terlaky Tamás matematikus professzor irányítása alatt történik. Ő jelenleg az USA egyik magánegyetemének tanszékvezetője, de foglalkozott már többek között atomreaktorokkal, rák sugárkezelésének optimalizálásával is. Könyvei a világ számos egyetemén tankönyvek, diákjai közül sokan sikeres professzorok Európában és Amerikában. Most a győri projektet, és egyetemet segíti tapasztalatával. Vele beszélgettünk.

- „Szimuláció és optimalizáció" a program főcíme. Lefordítaná ezt nekünk laikusoknak?
- Az első szó azt jelenti, hogy a mérnöki-gazdasági feladatokat számítógépes modellekkel szimulálják úgy, hogy a valóságos dolgokat nem teljesen valósan, de realisztikusan állítják elő. Főleg a tervezési fázisban jelentős a szimuláció szerepe, mert anélkül lehet vizsgálódni, tanulmányozni és tervezni, hogy megépítenénk a terméket. Ezáltal a tényleges gyártás vagy prototípusépítés folyamata lerövidül, jóval gyorsabbá válik. Kisebb költséggel sokkal többet és jobbat lehet készíteni. Erre az optimalizálás úgy épül, hogy a folyamatokban különböző döntéseket kell hozni. Például egy kipufogó tervezésénél el kell dönteni, hogy milyen széles legyen a cső. Az optimalizálástól függ egy termék hatékonysága és költsége, ezeket matematikai módszerekkel számítjuk ki. Az élet bármely területén használható ez, hiszen hasonló módszerrel terveznek atomreaktorokat, pelenkákat, vagy repülőgép szárnyakat.

- A kutatás Amerikában élő vezetőjeként hogyan tudja segíteni a Rába partiak munkáját?
- Én vagyok az általános tudományos vezető. Feladataim a teljes tudományos tevékenység szervezése, irányítása és a nemzetközi team összehozása, valamint a témák kifelé való kommunikálása. Workshopokat is szervezünk, ezekre megfelelő szintű nemzetközi előadókat kell meghívnom, meggyőzni őket, hogy eljöjjenek. Ezen kívül a legifjabb kollégákkal dolgozom együtt, átadom az elsősorban optimalizálás területén szerzett tapasztalataimat.
Főként a hosszabb távú alapkutatási feladatokban vagyok érdekeltebb, a két éves projekt végére tudományos cikkekben dokumentálható eredmények lesznek. Rövid távon az Audi bizonyos részlegeivel dolgozunk együtt, a módszereinket konkrét feladatokon teszteljük. 5-10 éves távlatban pedig a kapcsolatok kiépítésén is megmutatkozik majd, hogy mekkora a projekt hatása.

- Mik a projekt rövid, illetve hosszabb távú céljai?
- Rövidebb távon a módszerek kifejlesztése, adaptálása, a hosszú távú célok megalapozása. Én főként a hosszabb távú alapkutatási feladatokban vagyok érdekeltebb, a két éves projekt végére tudományos cikkekben dokumentálható eredmények lesznek. Bár két esztendő nem sok egy kutatás szempontjából, de a befejeztével látható eredményeket kapunk. Visszakapcsolva a rövid távú célokra: az Audi bizonyos részlegeivel dolgozunk együtt, a módszereinket konkrét feladatokon teszteljük. 5-10 éves távlatban pedig a kapcsolatok kiépítésén is megmutatkozik majd, hogy mekkora a projekt hatása.

- A kutatások eredményei hogyan testesülnek meg, milyen szerepük lesz a hétköznapokban?
- Például egy gépjármű motor szívócső optimalizálása után a használó nem fogja tudni, hogy milyen módszerekkel tervezték, de azt már észreveszi, hogy a gépjármű motor hatékonyabb, gazdaságosabb. A gyártási folyamatokban is alkalmazhatóak a módszereink, eredményeképp kevesebb ember gyorsabban tudja majd végezni a munkát. Említhetném a karosszériatervezést is, ahol az esztétikusan megfelelő alak mellett a légellenállás is kisebbé válik, karamboltörésnél pedig nagyobb lehet az ellenállás és nagyobb védelmet nyújthat a karosszéria. De fizetős autópálya kapurendszert is optimalizálunk: kiszámítjuk, hogy a várható forgalomtól, terheléstől függően mennyi és milyen kapu kell, illetve milyen legyen az elektromos és a készpénzfizetős kapuk aránya. Vagy egy másik példa: az Eiffel-torony rúdszerkezetének tervezése is ilyen módszerekkel történt: a projektben azzal is foglalkozunk, hogy adott mennyiségű anyagból hogyan lehet a legszilárdabb, legerősebb rúdszerkezetet létrehozni úgy, hogy súlynak, szélnek, földrengésnek maximálisan ellenálljon.

- A győri diákok mennyiben vesznek részt a munkában?
- Elsősorban a doktorandusz hallgatók vesznek részt a projektben, csak le kell bontani a feladatokat arra a szintre, amin éppen vannak.

- Hogy látja a győri egyetemet? Mit hozhat számára hosszú távon a projekt?
- Egyetemi életkorban nagyon fiatalnak számít a Széchenyi, de akárhová nézünk fejlődik, építkezik, terjeszkedik. Ez a dolgozókon is megmutatkozik, fiatal a társaság. A többségnek még tapasztalatokat kell szerezniük és ez a program is nagyon jó alkalom arra, hogy nemzetközi és hazai gyakorlatot kapjanak. Jó esély a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, a tudományos életbe való beágyazódásra. A projekt lehetőséget biztosít konferenciák szervezésére, Európa és a világ vezető kutatóit hívhatjuk meg. Ez alapvető fontosságú az egyetem és a doktoranduszok szempontjából is, hiszen egyébként nehéz lenne a velük való találkozás, de a kapcsolat újrafelvétele könnyebb. A másik, hogy ilyen fiatal egyetemnél talán a legnagyobb hátrány a hírnév hiánya. Meg kell ismertetni a világban a Széchenyit, és ez az, amiben én a legtöbbet segíthetek.

- Világviszonylatban mekkora jelentőségű ez a projekt?
- Egy a sok hasonló jellegű közül azért is, mert Magyarország viszonylag kis ország, itt 10-15 az említésre méltó egyetemek száma, az USA-ban 400-at rangsorolnak, de még annál is több létezik. Egyedi viszont abból a szempontból, hogy ennyire nemzetközi társaság ritkán jön össze egy projekt keretében. A legjobb tudósok érkeznek ugyanis Németországból, Ausztriából, Törökországból, Belgiumból, az Egyesült Királyságból és USA-ból.

- Tanított Hollandiában, Kanadában, jelenleg két éve az USA egyik magánegyetemének tanszékvezetője. A külföldön szerzett tapasztalatai alapján hogy látja a magyar felsőoktatási rendszert?
- Sok mindenben eltérő az Észak-Amerikaitól. Már az alapképzésnél megmutatkoznak a különbségek: Magyarországon 3 évre lőtték be, ott 4 éves a képzés. A PhD, azaz doktori fokozat megszerzése nálunk 3 év, Észak-Amerikában 4. Nehéz azt mondani, hogy azonos terhelésű, szintű eredményt ad a kettő, bár azért a realitás azt mutatja, ritkán végeznek a doktoranduszok 3 év alatt. Más jellegű a képzés, a magyar rendszer egyik nagy hátránya, hogy a doktoranduszok sokkal komolyabb oktatási terhelést kapnak észak-amerikai társaiknál, így lényegesen kevesebb időt tudnak fordítani a koncentráltabb kutatásra. Észak-Amerikában gyakornok állásokat töltenek be, előremenetelükben sokkal fontosabb, hogy milyen kutatási eredményeket értek el, melyeket kizárólag vezető nemzetközi folyóiratokban való publikálással mérnek. A magyar rendszer arra épül, hogy egy professzor áll az egyetemi hierarcia csúcsán, alatta pedig az oktatók, kutatók nem lehetnek igazán önállóak. Észak-Amerikában a legkezdőbb professzortól elvárt, hogy önálló legyen, saját szabadsága és kötelessége, hogy mit kutat, nem szólhat bele a főnöke. Egy másik nagy különbség a két rendszer között, hogy a magyar struktúra barokkosított, az ember eltöltheti az életét azzal, hogy éjjel-nappal a következő címért írja a következő disszertációját ahelyett, hogy a tényleges kutatásra koncentrálna.

- Ezért is vándorol ki a magyar szellemi tőke nagy hányada?
- Több oka van ennek is, egyrészt a már említett önállóság a tengerentúlon. Aki ott állást kap, önálló az első naptól kezdve. Más szempontból a körülmények, a lehetőségek szerepe: a világéletben való részvétel lehetősége, az életszínvonal különbsége mind-mind vonzó szempont.

(Győri Nap)